Ti ismeritek azt az érzést mikor mindent megvonnak tőled? Na és kik teszik ezt? Hát persze, hogy a szülők! Ki más tenne a szórakozásunknak keresztbe, mint ők? És ezek a megvonások, még nyáron sem szünetelnek. Újabb és újabb szabályokat hoznak meg, kényük-kedvük szerint... A szünetben is nyaralni visznek minket, csak, hogy elszakítsanak minket a barátainktól, és leégethessük magunkat velük.
Ki akar egyébként is a családdal menni nyaralni, amikor ott vannak a haverok, akik megértenek, és nem idegesítőek és cikik (hanem inkább menők) , mint a mi "drágalátos szüleink". Amúgy a nyár nem a pihenésről, és a szórakozásról szólna? Erre a szülők pedig, városnézéssel bombáznak minket (mint az o.főnk az oszt.kiránduláson) , pedig strandolni is mehetnénk, és ott legeltethetnénk a szemeinket (nem igaz srácok?) . Vagy esetleg vidámparkba is mehetnénk (és menőzhetnénk a barátainknak, hogy felültünk a legilyesztőbb hullámvasútra) , és még kísértetkastélyba is elmehetnénk (csajok, csak egy tipp: ha kísértetkastélyba mentek, és elhívjátok oda kiszemelteteket, tuti jönni fog, de aztán ne spóroljátok le a pasiktól a hozzájuk való oda bújást! ;)) .
Na mindegy, ezzel csak azt próbátam kimagyarázni, hogy a szülők valójában milyen unalmasak (bár sztem. ezt ti eddig is tudtátok) és hogy mennyi jó programot spórolnak le (pl.: az előbb felsoroltakat) . Most pedig elmesélném a körülöttem forgó dolgokat, az én nyaramról, efféle belátással (kamasz szemmel, tinédzser szívvel, na meg persze "szülői gyűlölettel") ...
Mint minden nyári szünet ez is úgy kezdődött mint a többi, gondolom hozzátok hasonlóan is. ;) Először kiosztották a bizonyítványomat, amit kicsit sem szégyelltem, és valljuk be egész jónak gondoltam, és szüleim is annak tartották. Persze, a minden lében kanál nagyanyám már nem így gondolta. Először leszólt durván, hogy:
-Mi ez az elborzasztó bizonyítvány, kislányom?
De aztán az őseim társaságában, mintha megszelidűlt volna:
-Ó, én kicsi angyalkám! Milyen szép bizonyítvány ez? Persze nem a legtökéletesebb, de ez az év nem lehetett neked olyan könnyü. Nem igaz drága kincsem?
Tudniillik, a vaterom mutterja, vagyis a nagymamám, egy katolikus istenhívő Szent Szűz Anya és egyetlen életcélja az istenhez való megtérés (nálunk ezt úgy nevezik manapság, hogy behódolás) . Legalább 75 éves vénasszony. Szoknyája egy van, amely legalább térdközepéig ér, ha nem lejjebb. Nadrágja több van mint nekem, de ne gondoljátok, hogy valami nadrággyűjtögető, divatos nagyi ő. Ezek a nadrágok hosszúak, és mindegyik fehér, fekete, krém vagy bézs színűek. Felsői vagy 6 darab, eközül 2 színes (de valami nagyon ocsmány) és a maradék pont olyan szürke és unalmas mint nadrágjai, természetesen szinte mindegyik hosszú ujjú. Na, de most már térjünk vissza a témához...
A nyári szünetem kezdetén, mikor végre kicsit lazítottak a gyeplőn, újabb nehézségekkel kellett szembenéznem. Az egyik rokonom (SAJNOS közeli (aki természetesen lány, bár már hogyne lenne az)) ellátogatott hozzánk, és 1 hétig nálunk rontotta a levegőt. Egyébként ő az unokahúgom, akit úgy hívnak mint egy utolsó kurvát; (-keresztnév-) Jilly Clarettte (egyébként nem magyar származású, más országban született, de azért beszéli a nyelvet :() . Őróla mondanivalóm igen SOK van... Az első hét feléig nálunk volt otthon, Szegeden. Ott játszott ő a Sims 4-el, na és persze a húgom is, és folyton a vita folyt, ki maradjon laptop nélkül, én ugyan is a facebook-mat, a bátyám pedig meztelen chat-elni akart a barátnőjével. Mi 3-an testvérek (vagyis a húgom, Zsanett, a bátyám Péter, és én a "közibső gyermek" (ahogy a keresztanyám mondaná XD)) kiterveltünk egy fullos tervet. :3 A kis csicska gyermeket kiközösítjük: Forever alone. *-* Szóval, vele aligha törődtünk.
A kisleányka egy kényes, hájas, makacs, önfejű, nudista (naturalista) "ingyenkurva" (vagyis ribanc) volt. Főbb ismertetőjele a puncivakarás volt. Hogyan is jellemezzem őt továbbá? Pontosan 9 éves volt, és most őróla egy igaz történetet fogok mesélni CSAK nektek:
Otthon filmet akartunk nézni, és mind egy állati jó filmre szavaztunk, de a kis puncivakarós hercegnő Descendants-ot akart nézni. Na képzeljétek el, bement jó atyámhoz, és ott sírt neki, hogy nem azt nézzük amit ő akar. Lecsesztek minket, de aztán mégiscsak a többség döntött. :) Ő pedig el kezdett sírni-ríni. Azt hittem ott dobok helyben egy hátast! XD Elkezdett gépezni, de azt mondta még így is hallja, holott kibaszott halkan néztük a filmet. Aztán befeküdt az ágyába mint aki jól végezte dolgát, erre meg harsányan felordított mint egy pulyka:
-Még így is hallom, és így nem tudok aludni, szóval kérlek titeket, halkítsátok leeeeeeeeeeee!!!
Hallanotok kellett volna azt a (ribancos, kényes) hangnemet. XD És ez még semmi, jönnek hamarosan a legszaftosabb részletek...
1. rész: A medencés sztorik
1. bejegyzés: Játszottunk a medencében, bejött Jilly is, és olyan durván kezdett el játsszani mint az őrült. Azt hittem ott fogok megfulni a vízben, szégyenemben... Birkózni kezdtünk a vízben, és hirtelen megfogta a MELLEIMET az az idióta gyerek, és én meg arcba csaptam. Aztán elkezdett bőgni, a ribanc és ment árulkodni édesatyámhoz, hogy megütöttem, erre meg én lettem lecseszve és nem is figyelt rám az öreg... Pff! :S
2. bejegyzés: